"Félrevert harang a szív most: a csodálatos szavakat kongatja folytonosan, és utána egyik estétől a másikig ismétli minden, minden...Éjjel a sötétség kiáltja, reggel a fák levelei suttogják, a hallgatag bércek hangot adnak, a föld párázata azt sóhatja a füveknek, meg a felforrt demikát is erről zúg a pattogó tűzhelyen...mindig...mindig"
2009.09.25. 08:29
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zsanerkepek.blog.hu/api/trackback/id/tr151405670
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.